A magyar társadalom rendszerszinten lemond egy-egy generáció 20-30 százalékáról – nagyjából így összegezhető a szakiskolával foglalkozó szakemberek véleménye. Bár a napokban megjelent hírek nem teljesen igazak az esztergomi iskola bukási arányairól, ott is, és az egész országban is tragikusan felkészületlenül érkeznek a gyerekek a szakiskolákba. Az új rendszer pedig végképp lemond a fejlesztésükről.
Bár a nemzetközi PISA-felmérés eredményét hivatalosan csak ma délután jelentik be világszerte, Németországban kiszivárogott a lista, amely megmutatja, hogy a fejlett ipari országokat tömörítő OECD tagállamaiban élő 15 éveseknek milyenek az alapkészségei szövegértésben, matematikában és természettudományokban. A magyar diákok a tíz évvel ezelőtti eredményeikhez képest matematikában visszaestek, szövegértésben viszont javítottak, ugyanakkor eredményeik átlaga alatta marad az OECD-országok átlagának.
A PISA 2014-felmérés szerint a magyar 15 évesek nem csak a szövegértésben, matematikában és a természettudományokban rontottak jelentősen és kerültek a nemzetközi átlag alá, a kedden nyilvánosságra hozott adatok azt mutatják, hogy a kreatív problémamegoldásban még aggasztóbb a helyzet.
A magyarok húsz százaléka funkcionális analfabéta, a PISA-felméréseken alig akad kiválóan teljesítő diák, és ha marad a romló tendencia, hamarosan a fejletlen országok között találhatjuk magunkat a tanulói teljesítménymérés nemzetközi listáján. Csapó Benő, a PISA igazgatóságának magyar tagja szerint a „helyzet súlyos, de nem reménytelen”. Pozitív példa akad bőven, a kérdés, a magyar oktatáspolitikai tud és akar-e olyan hatékony választ adni a problémára, amilyet a német vagy a lengyel adott néhány éve.
